Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aki hülye, az csak még hülyébb lesz

2012.06.23

 Milyen igaz is, hogy ha van kivel beszélgetned, akkor biztos nem írsz blogot, illetve lényegesen kevésbé intenzíven. Mondjuk nem naponta 2x. Szóval ez a helyzet, és mivel az elmúlt időszakban többé-kevésbé volt kivel dumáljak, hát itt elég keveset léptem fel. Ez azonban megváltozni látszik, ám senki se szomorkodjon, én megkönnyebbültem, és mondhatom, nagyon nagyon boldog vagyok újra a saját világomban, amit egyébként nagyon szeretek.

Természetesen pasi-ügy, vagy az volt,  Konkrétan nem volt semmi, de akár lehetett is volna, ha az illető úr nem küldi egyfolytában a vészjeleket, és miközben hezitáltam a dolgon, és esetleg felé hajlott volna a mérleg nyelve, nyomban mondott, vagy tett olyasmit, amitől bekapcsolt a vészvillogó, és visszavonulót fújtam. Most már végképp. Neki konkrétan még nem mondtam meg, de legalább bennem eldőlt. Ha most mindent leírok, valószínű én leszek a legjobban megdöbbenve, hogy eddig is minek szórakoztam. Bár tudom: addig se voltam egyedül. Azonban egyedül jobb. Lényegesen.

Adva van tehát egy idősödő úr, aki semmiféle önértékelési kihívással nem küzd, aki mérhetetlenül meg van magával elégedve, és pusztán azért megy el a nemtomhányadik érettségi találkozóra, hogy ott képileg is visszaigazolást kapjon arról, micsoda baromi jól tartja magát. Sajnos a villamoson a jegyellenőr bevitt neki egy hatalmas övön alulit, amikoris ő mosolyogva közölte vele, hogy neki meg nincs jegye, akkor az ellenőr hölgy egyáltalán nem foglalkozott a témával csak megjegyezte, hogy az ő korában már nem is kell.Miközben lovagunk arra várt, hogy majd amikor jól meg akarja büntetni, ő előhúzza a nemtom milyen igazolványát, és a jegyellenőr rögtön hanyatt esik, hogy jéééézus, ki gondolta volna magáról, hogy már ennyi idős!! Ötven évet nyugodtan letagadhatna. Egyébként nem értem, hogy ez a sok vén fasz miért van annyira oda, hogy hány évet letagadhatna. Korzikán is volt egy példány, aki folyton azzal nyaggatott, hogy mit gondolok, ő hány éves. Mondtam neki, hogy fogalmam sincs, nem is érdekel, de 15 évet nyugodtan letagadhat. 

Egyébként pénz nem akadály, ám érdemtelenül nem lehet belőle kapni ( magyarul szarrágó a végtelenségig), Leggyakoribb beszédtéma a Cote d' Azuron valaha volt nyaraló. Mert ő beszél. Egyfolytában, És ha elég éleselméjű vagy, esetleg bírod követni. Én gyakorta elvesztettem a fonalat.

Mindegy is, ő gyakorlatilag hivatásos társkereső, ezerszámra voltak női, most szóló. Így utazgat. Ide-oda, lehet hozzá csatlakozni, természetesen, ha befizeted a saját részed, amit én sem gondolnék másként. Ám ő olyan helyekre szeret menni, amit én ab óvó érdektelennek tartok, vagy az utazás módja (all inclusive) elfogadhatatlan számomra. Soha nem mennék a török tengerpartra egy túristafarm jellegű szállodába, ahol "ki van nyalva segged". ( Az all inclusive és seggnyalás látszik is az alkatán, ám ez egyáltalán nem zavarja a "rémes, nagyseggű hatvanas" nők froclizásában.) Ha érdekelneTörökország, valami remek túrázós, bakancsos felfedező utazásra mennék, nem egy jakuzziban brugyognék a gombás lábú oroszokkal, vagy bármilyen nemzetiségű túristákkal. Meg egyáltalán. Egy utazáson szerinte el kell dönteni, hogy ki a főnök (természetesen ő), és aszerint engedelmeskedni. Én ezt pont így gondolom, hogy ha valaki jobban ismeri a helyi viszonyokat, én nagyon szívesen hagyatkozom rá, de minek ezt jó előre lefektetni, tisztázni, és kőbe vésni.

Aztán, noha azt elismeri, hogy kár volt elválnia a15 évvel fiatalabb feleségétől abban a reményben, hogy majd a jobbnál jobb nők egymásnak adják a kilincset az ágyában, fennen hirdeti, hogy olyan partnert keres, aki mindig fizeti a részét mindenből, remekül is néz ki, és természetesen engedelmes. Hát tessék, ilyen biztos rendkívül sok van. Meséiből az derült ki számomra, hogy az első csoportba tartozók közül nagyon párral találkozott csak, és szerintem az, aki állja a részét, az nem egy hímsoviniszta, despota baromra vágyik, hanem minden másban is egyenrangú partnerre. Sajnos, mint közismert, a társkereső hölgyek, akik korosodnak, biztos nem azért keresnek társat, hogy naponta jól megfarkalják őket a pénzükért, hanem azért, mert ettől várnak némi megélhetési könnyebbséget. Na, ebből a grupból aztán voltak nála bőven.

 Szerencsére van szemem a látásra, fülem a hallásra és a fennhangon előadott történetekből ( már két napja fizette a nő kiadásait, mondjuk egy pohár víz, vagy esetleg egy tálka tortilla chips, és szex meg még sehol) nyomban levettem, hogy itt csak én lehetek az, akinek tartoznak, és ez némiképpen megnyugtatott. Mivel az első találkozásunk alkalmából nem éreztem ellenállhatatlan és kínzó vágyat, hogy a gyönyörök legmámorosabbjaiban részesítsem, leppattogtak rólam a szexre tett tétova utalások.  Bár mint mondtam, nem kívántam vele semmit testileg, szórakoztatott. Volt rengeteg közös témánk, ne felejtsük el, mintegy 35 éve ismerjük egymást, tehát nem egy társkeresős megismerkedésrő van szó, úgy gondoltam adok a dolognak még esélyt, hátha összejön bennem valami. Hát, sajnos nem. Csak néhány főben járó ellenérvet írnék ide le, mindent ő maga szólt.

Valaki nehezményezte, hogy nem ő fizeti úr módjára a kettejük közös utazását, mire a frappáns válasz, akkor 35 éves nőt vinne magával. Találat ott. 1:0 a dolog ellen. Avagy, a nyaralni vitt hölgy, meglepődött, amikor a második reggelen azt a programot bírta proponálni, hogy pucoljanak ablakot, mármint a hölgy, ő majd szórakoztatja. 2:0  Itt azért már hogy úgy mondjam, megszületett bennem a döntés. Elképzeltem magamat, aki a saját ablakaimat is takarítónővel pucoltatom, hogy vettem volna sátorfámat, és mentem volna az első géppel haza. Természetesen a saját költségemen, mert a hölgy miközben szintén háborgott, kért is tőle pénzt repjegyre. Jézusom hölgyeim!!!! Hol itt a tartás, az önmagunk picire is becsülése? Mégis mi a különbség a lekurvázott utcasarki, és az ily módon tengerparton nyaralni vágyó tisztes úri hölgy között? Ha nincs rá pénzem, itthon nyaralok. Pont.

Mindegy is, eljöve a következő találkozás, mely nagyon kedvesen indult, kaptam ajándékot, sőt, a kutya és a cica is kapott. 2:1. Tovább azonban nem számolom. Célzások, konkrét kérdések, márhogy akkor lesz-e dugás végre. Még a női fanszőrzet fazonírozásával kapcsolatos preferenciái intim részleteibe is beavatott, szóval nagyon el volt szánva. Aztán ismét nem sikerült anyagilag (sem) fölém kerekedni, így nem volt ellenérv, amikor a vendégszobában ágyaztam. Én ezt befejeztem. Nem állíthatnám magamról, hogy a saját testem örömeinek ellensége lennék, de valahogy ez a szexre kihegyezettség még akkor is letörte volna ágaskodó vágyaimat, ha lettek volna. Én igazából a róka típusú hölgyek csoportjába tartozom, nem mert folyton hányok, hanem a Kis hercegből kifolyólag. Szeretem, ha szépen meghódítanak, lépésről lépésre, és ki nem állhatom az első randin letámadó valószínűleg impotens vén marhákat.

Való igaz, untam az egyedüllétet, mi több, már nyomasztott is, de úgy látszik, én túl régóta vagyok ahhoz egyedül, hogy alkalmazkodni legyek képes, túl öntörvényű és szuverén egyéniség vagyok, és felértékelődött ismét bennem a függetlenségem, a boldogság, hogy azt csinálok, amit akarok, nem kell senkinek a számomra nem megfelelő elvárásai szerint tenni valamiért, ami sokkal rosszabb, mint ami eddig volt. Ennyi. Még megnyugtattam, hogy nem szenvedek farokhiánytól sem, részint a korom, részint ama tény miatt, hogy van akivel ebbéli vágyaimat kiéljem, de ha nem lenne, eszkort cégek még mindig vannak, meg persze a jó öreg vibrátor, hogy szem előtt tartsam a nagy igazságot, amit nem ő mondott ugyan, hanem egy hozzá hasonló másik "úriember": Mit vered itt magadat? Más még ennyit sem áldoz azért, hogy egy hatvanéves nőt megfektessen.

Hát ez bizony így van, nem is érdekel ez a téma engem többé. Boldogan élek, míg meg nem halok az engem szerető rokonok, barátnők és barátok szórakoztató társaságában, és nem vágyom többé ilyesfajta "társ"-ra.