Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kedd

2012.02.14

Sajnos a tegnapi mantrámat nem sikerült teljesítenem, mert meghallgattam, sőt el is olvastam a híreket. Hmm. Nem lettem jókedvűbb. Azonban a tükörben látottak sokkján túl vagyok, kígyókrém fölkenve, reggeli narancs betolva, irány a boldogság! Meg is nézem a mai kínai mantrát. Nos: Elmém nyugalma a külvilágot is megnyugtatja. Úgy legyen!

Mindenhonnan a Valentin nap ömlik és árad. Vallj szerelmet, és mi világgá kürtöljük. Míly vonzó perspektíva! Hála istennek, könnyedén túl fogom élni a szerelemtelenséget eme jeles nepen (Mekkelek), mivel sohasem tartozott a kultúrkörömbe, most meg már minek vegyem bele. VF is, úgy rémlik, egyszer tett valami megemlékezésfélét, amikor a legjobban kefélt félre. Erre pl. marha jó ez a nap, kicsit csitíthatjuk háborgó lelkiismeretünket, amíg meg nem szabadulunk tőle szőröstül bőröstül. 

Tegnap még egy nagy hibát elkövettem, húztam magamnak napi útbaigazító tarot lapot. Mert a Jutka minden nap ezt csinálja. Így aztán boldog. Gondoltam, én is az leszek. Megcsináltam a szeánszot, gyertya, keverés, bal kézzel emel, húz, ó BMEG! A HALÁL. Na, ültem itthon egész nap (ezért a sok iromány), nem akartam kísérteni a sorsot. Bár, mint tudjuk,  ez a lap nem egyértelműen rossz, jelentheti valaminek a végét, és egy újnak a kezdetét. Ez se jött be, bár lehet, hogy arra utalt, hogy vége a blogtalanságomnak, és blogosságom elkezdődött. Hát ezért utálom én ezeket az ezotérikus dolgokat asztrológiástól, horoszkópostól. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Azt magyarázok bele, ami éppen jól esik. Sajnos, hiába próbálom megfejteni Jutka boldogságának, belső békéjének és derűjének titkát, nem megy. Persze tudom, az a fránya egóm!.

Aztán azon gondolkodtam, hogy valóban azért ültem itthon egész nap, mert félek a haláltól? Igazából félek én  a haláltól? Nem nagyon hiszem, mert ha figyelembe vesszük, mi vár rám a jövőben, nem biztos, hogy meghalni a legrosszabb opció. Jönnek az időskor (szépkor????) gyönyörei.... Hogy valaki klasszikusat idézzek, csak egyet mondjanak. Köszvény, reuma, srtoke, rák..... Aztán egyre többször halljuk, hogy igen magasak ebben az országban a nyugdíjak, bizonyára le fogják csökkenteni. Vagy megadóztatják. Mire kapok, már nem is lesz.

 Meg már a második kormányzati ember(?) állítja, hogy igenis, tisztességesen meg lehet élni havi 47000 ft-ból. Biztosan meg lehet, ha az ember az erdő szélén él egy sátorban, villanyt, gázt, vizet nem használ, vagy legalábbis van egy kútja, nem ruházkodik és persze nem beteg, akkor kajára tán elég. Kultúra, internet, tv, telefon, kocsi(!!!!!!!!), ezek mind-mind a felső középosztály, és a kedvezményezett felső (tíz)ezer kiváltságai. Ne is álmodj róla! Majd ha Fideszes képviselő leszel! Vagy nagy vagyonokkal támogatod a választási kampányukat. Vagy ha egyszerűen a jól bevált klasszikus magyar hagyományok szerint lopsz, csalsz, adót szkippelsz. Hát mindegy is, örüljünk, hogy egyenlőre még nem kötelező ennyiből élni (mint nyugdíjasnak piroson átmenni), bár ahogy a szcenáriót ismerem, előbb-utóbb oda fognak kilyukadni. Ha a fiúk egyszer valamit kitalálnak..... 

Ma nem húzok lapot, azonban elmegyek ügyeimet intézni, kicsit átmozgatom breton kocsim akkumulátorát, mert két napja áll itt a hidegben. Aztán meg dolgozom egy kicsit, mert aki nem dolgozik, ne is egyék. Nem lesz rá pénze. 

Mert pénzre nagy szükség van. Próbáltam pl. vásárolni az Intersparban, döbbenetes árak! Egy csomag Wok-zöldség, fagyasztott, 759 ft. Na, ezt se a Matolcsy eszi a havi 47-ből.  Vannak luxusaim, amikről nem vagyok hajlandó lemondani. Inkább nem eszem semmit, de szart nem. Vagy pl. inkább nem megyek wellnessbe, de csak négy csillagosba. Anno Ácsné barinőm azon röhögött jókat, hogy lejártam a lábam Liga margarinért, mert az volt a legolcsóbb, de pezsgőből csak a Henkell-t vettem. Tudni kell, hogy mi éri meg, és mi nem. 

Elhatároztam, hogy azért is optimista leszek, és pl. összegyűjtöm, hogy miért vagyok boldog, és miért boldogtalan.Lássuk

Boldog vagyok mert:

  1. Van egy fantasztikus fiam, akit nagyon szeretek, és számíthatok rá.
  2. Van havi redszeres jövedelemem, ami valljuk be, nem sok, de majdnem elég.
  3. Van egy öreg medvém, aki kutya, és egy piszén-pisze kölyökmackóm, aki macska
  4. Van hol laknom, nem is akármilyen helyen, és nincs rajta hitel.
  5. Fantasztikus könyveket olvashatok vasárnap délutánonként,és teázgathatok hozzá.
  6. Nem kell munkába járnom napi rendszerességgel, és olyan munkát végeznem, amiben egyre kevesebb örömöm van
  7. Nem kell Hoffmann Rózsa tervei szerint olyan ideológiát közvetítenem, ami nem a sajátom, nem hiszek benne, sőt megvetem. (Csináltam eleget egy másik rezsim alatt)
  8. Kényelmesen alszom az ágyamban, és az egész az enyém.
  9. Nagyszerű emlékeim vannak, rengeteg helyen jártam, és ha soha többet nem utazom, akkor is többet láttam, mint sokan mások.(Mert láttam is amit kellett.)
  10. Tudok és szeretek síelni....
  11. Bátor vagyok, sok mindent meg merek tenni, így nem gubbasztok állandóan a sarokban.
  12. Nyelveket beszélek, ezért szabad vagyok.
  13. Elfogadom, hogy tökéletlen vagyok, és nem kell állandóan maximálisan megfelelnem.
  14. Megismertem azt a fantasztikus pasit, aki a társam lesz, és az életem gyökeresen meg fog változni.
  15. Volt aki szeressen 20 éven át, és kétszer megmentse az életemet és az önbecsülésemet.
  16. Van kocsim, (bár ez elég sokba kerül, és hitel is van rajta, szóval lehet, hogy inkább a másik kategória)
  17. Nagyon finom ebédet csináltam és ettem: tejszínes-gombás-fokhagymás csirkemellcsíkokat zöld salátával. Fehérje napom van.

Jó, van benne kettő, ami nem-mel kezdődik, következésképpen negatív, majd átfogalmazom pozitívvá, és bővítgetem, ha eszembe jut valami, mert rengeteg dolog van még.

Akkor most azt, ami boldogtalanná tesz:

  1. Nincs (elég)pénzem.
  2. Még nincs társam.
  3. Most éppen fázom. 
  4. Sokba kerül a rezsim, főleg a kocsi miatt. Meg a fűtés miatt. Meg a víz miatt. 

Hát egyenlőre ennyit, majd még írok hozzá, de látható, hogy sokkal több az örömöm, mint a bánatom. Akkor mi a bánatnak picsognék? Majd csak lesz valahogy. Élvezem azt, ami jó, a rosszak meg majd elmúlnak.